Márton Gábor: “Nincs kecmec, nincs kifogás!”

Az NB II-es Kozármisleny szombaton a BKV Előrét fogadja a bajnoki rajton
Az élvonalban már a negyedik fordulóra kerül sor, az alacsonyabb osztályokban azonban csak most hétvégén kezdődik a bajnokság. A szinte teljesen kicserélődő NB II-es Kozármisleny hazai pályán rajtol – Márton Gábornak nincs nehéz dolga a kezdőcsapatot illetően.

– Készen állnak? Vagy félkészen? Netán harmad…

– Készen vagyunk, persze! – válaszolta Márton Gábor, a Kozármisleny vezetőedzője.

– Most viccel? Alig van játékosa, az újak is épp hogy beestek a bajnoki rajtra.

– Miért, mit mondjak? Az a tizenegy ember, aki van, az készen áll.

– Elég kevés…

– Nézze, ha azt vesszük, hogy tudok egyet cserélni…

– Ja, hogy a kapusok nincsenek benne a tizenegyben?

– Így már azért sokkal jobban hangzik, ugye?

– Naná! Ezek után félve kérdezem meg, mert tartok tőle, hogy sokat kell írnom: hány poszton szeretne még erősíteni?

– Én húsz plusz kettőben gondolkodom, mert azt sem szeretem, ha sokan vagyunk, és a lelátóra kell ültetni a játékosokat. Ez éppen megfelelő létszám, ha kalkulálok egy-egy sérülttel és eltiltottal, mindenki a padra ülhet. Ezért még hat mezőnyjátékos kellene, de ha feladhatok most egy hirdetést, akkor kérem, hogy próbajátékosok kíméljenek!

– Miért mondja ezt?

– Nem akarok senkit megbántani, de nem igaz, hogy valakinek nincs önkritikája! Olyanok is jelentkeztek nálunk, akik a képességeik alapján talán még az NB III-as szintet sem ütik meg. Persze lehet, hogy én vagyok túl igényes, de nem változtatok azon, hogy az általam elképzelt játékhoz keresem a megfelelő embereket. Inkább legyünk kevesebben, nem a mennyiség a lényeg.

– Kicsit kanyarodjunk vissza: tehát hova kellenének még új futballisták?

– Négy darab védőnk van összesen. Kellene még egy rutinos csatár is, mert Városi Viktoré és Puskás Zolié a jövő, a jelen viszont még nem az övék. Többek között ezen múlott a Veszprém elleni kupameccs, de ezt egyáltalán nem bántó szándékkal mondom. A tavalyi mislenyi csapat ellen nem úszták volna meg öt-hat kapott gól alatt. És hiányzik egy irányító, valamint a szélekre is kellenének középpályások, ott nagyon fiatalok vagyunk.

– Bedresszelhetne, és akkor az irányítót kihúzhatná a sorból.

– Én biztosan nem fogok már játszani!

– Árulja el, hogy ebben a korántsem ideális helyzetben mit vár a csapatától a BKV Előre elleni meccsen?

– Én most ettől a csapattól várom azt, hogy teljesítsen! Nincs kecmec, nincs kifogás! Persze idő kell még nekünk, de így is remekül játszottunk a Veszprém ellen. Ez van, nekünk most ezzel a csapattal kell megoldanunk a feladatot. Azzal sosem foglalkozom, ami nincs.

– Az elmúlt szezonban csodát tettek, ezüstérmesek lettek. Ilyen kellemes meglepetésről most előre lemondhatunk?

– Én nem hiszek a csodákban. Azokban a játékosokban, akik akkor itt voltak, bennük volt ez az eredmény, és hála istennek, talán mi is jól csináltunk valamit. Akik maradtak, illetve azok, akik jöttek, vagy tudják már, vagy képesek arra, hogy elsajátítsák ezt a fajta játékot.

– Amely láthatóan eredményre vezet.

– A tapasztalat ezt mutatja. Mi konkrét elképzelésekkel megyünk ki a pályára, amit keresztülviszünk bárhol, bárki ellen. Fontos a tudatosság, a játékosoknak tudniuk kell, mit akarnak. Azt nem engedem, hogy ad hoc jelleggel püföljük a labdát előre!

– No, akkor meg sem kérdezem, mi lesz a kezdő: ennyi játékosból csak-csak összerakom…

– Jó, akkor sorolja!

Á, csak vicceltem! Még meg kell tanulnom a neveket. Maradjunk a megszokott leosztásnál: mondja csak a vezetőedző!

– A kapuban vagy Sólyom, vagy Helesfay kezd. A folytatás pedig a következő: Vég, Balaskó, Tányéros, Kiss M. – Karacs (Kovács T.), Koller, Szabó B. (Kovács T.), Zsdrál (Városi) – Boda – Puskás (Városi).

Forrás: www.bama.hu

 

Szólj hozzá a bejegyzéshez!