Volcsányi Csaba interjú

A mindenki által Kupénak becézett Volcsányi Csabával, a Kozármisleny NB II-es csapatának kapusedzőjével beszélgettünk.

Kupé 7. éve tartozik a Kozármisleny labdarúgó csapatának szakmai stábjához.
A munkáját mindvégig kiválóan végző tréner talán kicsit a háttérben van és ritkán kerül reflektorfénybe, pedig megérdemelné!
Ha valaki végignézi az edzéseit, azt látja, hogy rendkívüli módon megdolgoztatja tanítványait, néha már kívülállóként sajnáljuk a kapusokat, annyira keményen edzenek.
Az átlagember rúgja a labdát és egy dolgot biztosan kijelent, hogy a kapuba nem állna be, néhányan mégis vállalkoznak erre a nehéz “küldetésre”. A kapusok ennek a csapatjátéknak az egyik legfontosabb szereplői, nem hiába tartja a mondás: „Végy egy jó kapust.” A kapusok felkészítése kulcsfeladat, hiszen sokszor nekik köszönhető egy-egy győzelem, vagy éppen pontszerzés.
A kozármislenyi vezetők igazoltak egy kiváló kapusedzőt, aki immár 7. éve remekül készíti fel kapusait, akinek a keze alatt NB II-es góltalansági rekord született, de említhetjük azt is, hogy két tanítványa is NB I-es hálóőr lett.

Te vagy egyedül, a játékosok és a szakmai stáb tagjai közül aki az NB II-es kezdet óta itt van, mondatjuk, hogy te vagy az „Utolsó mohikán”. Bizonyára rengeteg élménnyel és tapasztalattal lettél gazdagabb. Hogy érzed magad Kozármislenyben?

Remekül érzem magam Kozármislenyben és a mai napig megtiszteltetés számomra, hogy ennek a csapatnak a kapusedzője lehetek. Örömmel tölt el, hogy már 7. éve a csapat mellett vagyok, és részese lehettem az eddigi NB II-es szereplésnek, a sikereknek.

Tudod-e, hogy pontosan hány meccsen voltál jelen? Volt-e esetleg hiányzásod?

Szám szerint nem tudom pontosan, hogy hány NB II-es mérkőzésen vettem részt edzőként, de 170 fölötti az biztos. Vannak szakavatott statisztikával foglalkozó „kollégák” akik ezt nyilvántartják. Kozármisleny valamennyi másodosztályú mérkőzésén ott voltam, igaz olyan előfordult, hogy eltiltás miatt nem ülhettem le a kispadra, de az összes találkozón jelen voltam!

Ebből kifolyólag te vagy az a személy, aki a legjobb összehasonlítási alappal bír. Ha lehet ilyet kérdezni, szerinted melyik volt a Kozármisleny NB II-es csapatának legjobb mérkőzése?

Számomra a PMFC elleni győzelem, ami akár szakmai oldalról, akár érzelmi oldalról, illetve a mellékzöngék miatt is óriási siker volt. Olyan lelki töltete volt a találkozónak, hogy bennem ez maradt meg legjobban, így ha egyet kell választani, akkor ez lenne az.

Aki az edzéseidet nézi, láthatja, hogy a kapusok nagyon kemény munkát végeznek, aminek az eredménye egyértelműen látható is. Az eddigi tanítványok közül Mester Tamás és Gőcze Gergő a te munkád eredményeként is Kozármislenyből lett NB I-es kapus. Gondolom ez jóleső érzéssel tölti el az edzőt és visszaigazolást kap a munkájáról. Mit tartasz a legnagyobb sikernek? Itt főképp kapusedzői szempontból kérdeznélek.

Azt gondolom, hogy nem feltétlenül csak az számít, hogy az említett két kapusból NB I-es játékos lett. Én nagyobb sikernek tartom, hogy az összes kapussal akivel együtt dolgoztam, jó viszonyt ápolok és úgy emlékeznek vissza a velem eltöltött időszakra, hogy a pályafutásuk szempontjából meghatározó és eredményes időszak volt, ahol sokat fejlődtek.

Úgy tudom, hogy még nagyon régen, voltál vezetőedző is alacsonyabb osztályban. Ahogy azt korábban megemlítettük, 7. éve vagy Kozármislenyben, sok jó edző mellett dolgoztál, nem gondolkodtál el azon, hogy a sok tapasztalatot akár vezetőedzőként is kamatoztatod egyszer? Vagy te inkább kimondottan a kapusedzői pályát választottad?

Rengeteg jó szakemberrel dolgoztam és dolgozom jelenleg is együtt. Ettől függetlenül nincs szándékom, hogy vezetőedző legyek, csakis a kapus edzősködésben gondolkozom.

Vezetsz-e otthon bármilyen statisztikát a mérkőzéseidről? Elrakod-e a kapusokról a mérkőzéseken készített értékelő lapokat?

Igen, vannak otthon feljegyzéseim, füzetek amiben éveken keresztül a kapusok teljesítményét értékeltem. Ezen kívül van egy olyan általam megírt füzet is, amibe a saját edzésgyakorlataimat rögzítettem, ezekből szoktam összeállítani az edzéseket.

Mit tartasz a kozármislenyi labdarúgás legnagyobb sikerének?

Azt gondolom, hogy a legnagyobb sikerünk az, hogy immár 7. éve az NB II-ben tudunk szerepelni. Akik velem együtt ezt végigélték, azok tudják, hogy milyen nehézségeken ment keresztül a klub, ennek ellenére évről évre fejlődtünk és feljebb jutottunk.

Röviden hogy tudnád megfogalmazni, mi a kozármislenyi sikerek titka?

Kiemelném a szakmai munkát, a vezetők hozzáállását és azt a miliőt, ami körülveszi a klubot. Ez a miliő rendkívül fontos, hiszen akármilyen anyagi bázissal vagy játékosállománnyal is rendelkezne a klub nem lenne ilyen sikeres ez nélkül. Itt mindenki rendkívül alázatosan végzi a munkáját a KLUBÉRT.

Mit vársz az idei bajnokságban a csapattól? Feltehetően az előző 2 év eredményét, amikor ezüstérmesek lettünk, nem lehet felülmúlni.

Beszéltük a stábon belül, hogy ősszel nem igazán gondolkodunk helyezésben, hiszen eléggé kiismerhetetlen a mezőny, főképp a Keleti csoport együttesei miatt. Azt tartom fontosnak, hogy hétről hétre fejlődjünk és az csak a hab a tortán, ha ez az eredményekben is megmutatkozik. Mindenképpen szeretnénk jól szerepelni és a lehető legjobb helyen végezni.

A tavalyi évben 30 meccsből 12-ször NEM kapott gólt a Kozármisleny. Ami nagyon szép siker! A számok önmagukért beszélnek, gondolom ebben az egycsoportos NB II-ben nem lesz könnyű megismételni ezt.

Három remek kapusunk van, jó a csapatunk, akár meg is ismételjük a tavalyi remek teljesítményt. De megmondom őszintén, hogy nem ez számít, hogy kapunk-e gólt vagy sem, hanem az, hogy megnyerjük a mérkőzéseinket. Természetesen az pozitívum, ha nem kapunk gólt, hiszen az a kapusnak, a csapatnak és a stábnak is megerősítés, hogy jó munkát végzünk.

Néhány személyes kérdés.
Honnan kaptad a beceneved, hiszen mindenki Kupénak szólít. Talán a francia válogatott kapus Gregory Coupet a „keresztapa”?

Nem, nem erről van szó. Coupet nem is lehetett volna névadó, hiszen fiatalabb nálam. A barátaim 5 éves koromban neveztek el így, 1975 óta hívnak Kupénak. Kétféle hosszú történet is van erre vonatkozóan, hogy miért és honnan jött, de ezt most nem fejteném ki.

Ki a példaképed a kapusok közül illetve kapusedzők közül?

Pályafutásom eleje – amikor még a PMFC-nél védtem-, volt a legsikeresebb időszakom játékosként, hiszen serdülő és ifi válogatott lehettem. Abban az időben Katzirz Béla védte a Pécs kapuját, így nekem ő volt a példaképen, rá néztem fel.
Kapusedzőként egyértelműen idősebb Bogyai Zoltán, mindent tőle tanultam.

Kit tartasz jelen pillanatban a világ legjobb kapusának?

Aki ismer az tudja, hogy Real Madrid szurkoló vagyok, így az sem meglepetés, ha azt mondom, hogy nálam Iker Casillas a legjobb.

Igaz, hogy a kapusok kicsit flúgosak? Ki viszi a prímet az eddigi tanítványok közül ezen a téren?

Igen ez igaz. De ha ez a flúg nem lenne, nem is lennének képesek jó teljesítményre ezen a poszton. A pálmát Helesfay Donátnak adnám, és ezt mindenki tudja, aki ennél a klubnál dolgozik.

Köszönjük Kupénak a beszélgetést, hasonló sikereket kívánunk a következő bajnokságra és a következő évekre egyaránt!

1 hozzászólás

  1. Zoli szerint:

    Aki ismer az tudja, hogy a Misleny szurkoló vagyok!
    Real mi? Ja a Madrid? 
    Azok játszanak abban a kék, fehérben az Alkotmány téren!

Szólj hozzá a bejegyzéshez!