Korosecz Tamás: “Alázat és elhivatottság…”

Korosecz Tamással az U12-U19-es korosztályok utánpótlás szakmai vezetőjével beszélgettünk.

Mesélj arról miképp történt a felkérésed az utánpótlás szakmai irányító pozícióra. Egyértelmű volt, hogy elvállalod? Mennyire tekinted kihívásnak, megtiszteltetésnek?

Már a tél folyamán beszélgettünk Feleki Attila elnök úrral egy lehetséges váltásról, miszerint felkérne az utánpótlás szakmai vezetésre a nagy korosztályoknál. Ez május környékén ismét felmerült már konkrét elképzelés formájában. Volt pár feltételem mint például, hogy legyen masszőrünk a 15-19 éves korosztályoknál és mivel az elnök úr támogatásáról biztosított így természetesen elvállaltam a posztot, melyet hatalmas kihívásnak és főleg megtiszteltetésnek veszek.

Évekig az NB II-es gárda mellett dolgoztál, majd a tavalyi évben az U17-es csapatot edzetted mennyiben másabb az utánpótlásban dolgozni, mint felnőttekkel?

Az egyik legnagyobb előnyömnek érzem, hogy gyerekcsapatoktól a felnőttekig szinte minden korosztályban dolgoztam, ezáltal rengeteg tapasztalatot szereztem ahhoz, hogy tudjam, mi kellhet egy fiatal futballistának a profi játékossá válásához. Szerencsére olyan szakemberekkel dolgozhattam együtt mint a Bene Feri, a Mihalecz István vagy a jelenlegi edző Márton Gábor. Rajtuk keresztül egy sor olyan tapasztalatot szereztem melyekkel segíthetem az edzőinket a még jobb edzésmunka elérésében. Éppen a felnőtt futball mutatta meg számomra, hogy milyen hiányosságokkal érkeznek fiatal játékosok a profi futball küszöbére. Ez felbecsülhetetlen tapasztalat, hiszen ezáltal pontosan tudjuk miben kell többet illetve jobban dolgoznunk ahhoz, hogy a jövőben ezek a hiányosságok eltűnjenek vagy éppen a minimálisra csökkenjenek.

Az utánpótlás terén milyen filozófiát képviselsz?

Aki ismer az pontosan tudja mennyire maximalista vagyok az élet minden területén úgy a munkámban mint a futballban. Én azt vallom, hogy a Megye II-ben is lehet profi munkát végezni természetesen az adott környezet függvényében. Szerintem aki nem teljes erőbedobással és lehető legjobb felkészültséggel vállal munkát az utánpótlásban az átveri azokat az embereket akik hittek az ő munkájában.
Itt Mislenyben úgy gondolom eszerint dolgoznak edzőink, és eredményeink magukért beszélnek kezdve a legkisebb korcsoportoktól a felnőtt keretig. Pár év alatt eljutottunk arra a szintre, hogy gyakorlatilag az ország összes akadémiája nemcsak hogy ismeri a nálunk folyó munkát de a játékosainkat folyamatosan vinni akarják különböző korosztályokhoz.
Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag futballistáinkat bármikor tovább tudnánk adni jónevű klubokhoz.
És itt jön pár dolog ami érthetetlen számomra és egyben elkeserít.
Elsősorban a környékünkön elindult egy olyan negatív kommunikáció a csapatunknál folyó munkáról, az anyagi helyzetünkről és az edzőink felkészültségéről amely azt hozta magával, hogy a nálunk lévő és szerződéssel rendelkező játékosok szüleit gyakorlatilag személyesen kell meggyőznünk, miszerint nemhogy vége nálunk az utánpótlásnak és a futballnak hanem folyamatosan fejlődünk. Naponta tárgyalok tehetséges játékosok szüleivel akiknek az első mondatuk az szokott lenni hogy úgy hallották nálunk vége a futballnak. Nézzék meg az eddigi eredményeinket és megkapják a választ. Mi más edzővel ellentétben nem ajánlunk tizenpár éves játékosoknak havi fizetést csak hogy hozzánk jöjjön játszani, ellenben az eredményeinkel tudunk érvelni.
Mi nem a másik klub besározásával szeretnénk igazolni hanem munkánkkal. Nálunk az edzők vannak a játékosért és nem a játékosok az edző karrierjének építéséért.
Több mint két éve folyamatosan erősödő együttműködésünk van a Twentével. Szerződésünk van a jelenleg legjobb eredményeket produkáló Honvéd Akadémiával. Utánpótlás edzőinket más csapatok csábítják. Csak a tavaszi idényben 4-5 saját nevelésű játékosunk mutatkozott be a felnőtt csapatnál.
Így néz ki egy haldokló klub? Innen kellene menekülni? Itt nem megfelelő a szakmai munka? Én azt hiszem nem. Azon vagyunk hogy folyamatosan fejlődjünk mert látjuk a hiányosságainkat és tudjuk miben kell előre lépnünk. Én kiállok edzőink szakmai munkájáért és nem fogom hagyni, hogy munkájukat pár önjelölt “szakértő” ellehetetlenítse.

Véleményed szerint mi szükséges ahhoz, hogy valakiből sikeres futballista legyen?

Már nincs olyan ember aki ne az alázatot és az elhivatottságot említené elsőként. Ez hiánycikk ma Magyarországon, és ha hozzá veszem azt a hihetetlen negatív közeget ami körbeveszi a futballunkat akkor tudjuk miben kell fejlődnünk. Kevésbé szokták megemlíteni pedig nagyon fontosnak tartom a szülők szerepét. Nem szabadna egy tehetséges gyereket “újságban hirdetni” ajnározni minden irányból. A tehetség csak egy dolog. Rengeteg mindennek kell összejönnie ahhoz, hogy egy kis játékosból akár profi szerződéssel rendelkező labdarúgó legyen.
Ugyanilyen fontos lenne a türelem. Ha a gyerek jó kezekben van nem szabadna csapatról csapatra hordani csak azért mert magyar szinten neves akadémia keresi. Például én nem hiszek a kollégiumi rendszerben, a családtól száz kilométerekre elszakítva szülői kontroll nélkül. Sokkal szimpatikusabb a Twente modell miszerint befogadó családoknál élnek a gyerekek. Persze nálunk ezt sokkal nehezebb kivitelezni de ez már egy másik történet.

Hogy látod, van esély arra, hogy a Kozármisleny utánpótlás csapataiból újabb tehetségek tűnjenek fel?

De még mennyire! Biztos vagyok benne hogy az elmúlt évhez hasonlóan újabb játékosaink kerülnek fel a felnőtt csapathoz legalább edzésekre. Megvannak a tehetségeink és szerencsére tudják, hogy nálunk rövid időn belül elérhetik céljaikat. Mégpedig azért mert ugyan az a célunk. A klub szeretne játékosok eladásából bevételre szert tenni, játékosunk pedig egy jó ugródeszkához juthatnak egy nagy csapathoz való igazoláshoz.

Mit gondolsz, mi az ideális kor egy fiatal számára, hogy új csapatba igazoljon (feljebb lépjen)?

Ez egy nehéz kérdés és talán nincs is aranyigazság. Látunk példát egész fiatalon külföldre igazoló futballistára ugyanakkor legalább ennyien gondolják úgy, hogy végig kell járni a ranglétrát és a magyar felnőtt bajnokságban beérve kell továbblépni.
Egy biztos, a gyerekkorban történő folyamatos klubváltás nem tesz jót a gyereknek. Áttértünk egy másik koncepcióra mely szerint nálunk a játékos tudása, és nem életkora határozza meg, hogy mely korosztályban dolgozzon tovább. Mi nem mennyiséget gyüjtünk mint mások csinálják, hanem próbálunk  optimális kerettel minél jobb munkát végezni. Mivel kéthetente edzői megbeszélések vannak ezeken megvitatjuk és ha úgy látjuk, hogy valamelyik játékosunk “kinőtte” saját korosztályát, felsőbb korosztályba fogjuk tenni a fejlődése érdekében.
Jó példa erre a Nagy Erik aki gyakorlatilag annak idején az U17-es csapatunkból úgy került a felnőtt kerethez, hogy egyetlen mérkőzést sem játszott az U19-ben. Egy akadémián jelenleg az U19 egyik játékosa lenne, ellenben most túl van több mint 20 NB II-es felnőtt mérkőzésen.
És ezt kell látnia szülőnek, gyereknek egyaránt, hogy mi a cél. Hangzatos ígéreteknek, pillanatnyi csábító ajánlatoknak hinni, vagy egy olyan helyen hagyni ahol reális esély van a felnőtt csapathoz való kerülésre, majd onnan egy magasabban jegyzett csapatba igazolni. Ugyanis mi nem azt mondjuk, hogy a mislenyi felnőtt csapat legyen a végcél. Az csak egy nagyon fontos állomás egy lehetőleg magasabban jegyzett csapathoz vezető úton.

Mennyiben tartod fontosnak a Twentével zajló szakmai együttműködést az utánpótlás képzésünkben?

Ez az együttműködés alapvetően meghatározza szakmai munkánkat. Sokan még mindig PR fogásnak gondolják, vagy hisznek a rosszindulatú pletykáknak miszerint ez csak egy lufi tartalom nélkül. Ezzel szemben augusztus végétől kb. havonta egy hetet a Twente egyik utánpótlás edzője nálunk fog tölteni edzéseket tartani, szakmai megbeszéléseken részt venni. Ezen felül az általunk összeírt szakmai kérdéseket havonta kiküldjük melyre ők az általuk használt anyagokat rendelkezésünkre bocsátják. Ez azt hiszem okot adhat a büszkeségre és kell-e jobb bizonyíték, minthogy egy ekkora utánpótlásnevelő bázis érdemesnek találjon minket arra, hogy még szorosabbra fűzze velünk kapcsolatukat.

Miképp értékeled a kozármislenyi edzői kart? Mennyiben vársz tőlük másfajta munkát, mint amit eddig végeztek?

Bárkivel szemben állítom, hogy edzőink bármely akadémián megállnák a helyüket. Nem véletlenül szerették volna többüket is elvinni tőlünk. Természetesen vannak hibáink és ezt senki nem vitatja. Viszont mi összefogva szeretnénk ezeket javítani és nem egymás ellen dolgozni. Ezeket szolgálják az edzői megbeszélések. Minden edzővel leültem és megbeszéltük, hogy miben szeretnék mást mint az eddigiekben. Ezek nem nagy dolgok viszont előre visznek. Fontos, hogy mellérendeltségben dolgozunk ahol mindenkinek lehet és kell hogy legyen véleménye. Minden edzőnk azon dolgozik, hogy a nálunk edződő gyerekek szakmailag és emberileg is a lehető legtöbbet fejlődjék. Én ezért vállaltam a felkérést és eszerint fogok dolgozni a jövőben is.

Köszönjük szépen a beszélgetést.

Hajrá Kozármisleny!

Szólj hozzá a bejegyzéshez!