Klubtörténet 4. rész

1997– 1998: Felejthető ősz után kiváló tavasz következett

Az elmúlt, 1997-ben befejeződött labdarúgó megyei I. osztályú bajnokság után a klub elindult felfelé. A korábbi balsikerek ismeretében, ez annyira nem volt különlegesen jó teljesítmény. Mivel azonban viszonyítani mindenképpen kell valamihez, utólag, a későbbi kiemelkedő eredmények tudatában bátran kijelenthetjük, a javulással sikerült megtalálni a helyes utat. Aminek a vége egy 6. helyezés lett. Méghozzá különösebb izgalmaktól mentesen.

Sorozatban négy döntetlennel indult az évad. Mire a drukkerek ezt megtárgyalták, már következhetett is az első vereség. Vagyis harmatosnak számított a ponttermés az ősz derekáig. Akkor azonban megtört a nyeretlenségi átok, aminek a Siklós láthatta kárát, mivel 2-1-re kikapott az együttes, vendégként.

Ezután ugyan akadtak sikerei a ’mislenyi gárdának, arra viszont senki sem emlékezik boldogan, amikor zsinórban négyszer vert seregként hagyták el a fiúk a gyepet. A kellemetlen szériába a 10., illetve a 13. játéknap között sikerült belerohanni. Közben a kispadon is történt változás, hiszen az 5. játéknap után Weiszbart Józsefet egy csata erejéig Kismihály István váltotta helyettesítőként, az U19-es korosztályból átrándulva. De csupán 90 perc erejéig, mert őt meg Mészáros Ferenc követte a sorban. Sokkal jobb mutatókkal, mint azt várni lehetett, a korábbi botladozások után.

Az őszi balszerencsés játékok felejthetőnek nevezhetőek, viszont tavasszal már jobbára kék volt az ég a kozármislenyi pálya felett (meg persze idegenben is). Elég, ha a rajton elért pontosztozkodás utáni 5 győzelmet említjük. De a végén, ha más sorrendben is – ám mégis – akadt egy hasonló széria. Aminek ugyanúgy 16 egység lett a jutalma, mint a korábbi fellépéseknek az elején.

A gyenge ősz, meg a sokkal pontdúsabb folytatás végeredménye lett a 6. helyezés. Amivel a klub nem került fel sem a világ, de még a hazai sportsajtó fontosabb lapjaira sem. Ennek ellenére, elcsépelt frázissal élve, tisztes helytállásnak mindenképpen megfelelt az összesített végeredmény.

Az egyéni szerepléseket böngészve megállapíthatjuk, hogy Schweitzer Norbertnek jutott a legtöbb lehetőség, a 32 meccsből 27-en volt a gyepen. A 27-esek közé tartozott Neidhardt Zoltán, Máté Zsolt, Rendek László, no meg Zámbó József is. De ekkoriban még nem létezett a percalapú kimutatás az egyesületnél, ezért részletesebb sorrenddel nem szolgálhatunk.

Az 57 gólból 8-8-at vállalt Szepesi Zoltán, valamint Ángyán Norbert, míg Máté Zsolt 7 ízben vette be az ellenfelek hálóját. Ugyanannyiszor, mint Lauer Norbert, a későbbi, máig örökös házi gólrekorder.

Pucz Péter

A korábbi bejegyezéseket is tartalmazó klubtörténeti leírás a Klub/Klubtörténet menüpontok alatt, IDE KATTINTVA közvetlenül is elérhetőek.

Szólj hozzá a bejegyzéshez!