Klubtörténet 3. rész

1996–1997: Lefelé ment a futballisták hullámvasútja

Sem a sportvezetők, sem a szimpatizánsok, de maguk a labdarúgók sem lehettek különösebben büszkék a harmadik szériára a megyei I. osztályú küzdelmek végén. Ha őszinték akarunk lenni, akkor több volt a kudarc, mint az emlékezetes siker. De legalább egy ténynek lehetett örülni! A csapat szinte széles ívben kerülte a pontosztozkodásokat. A legények tudták jól, a döntetlenek rosszul fizetnek a végelszámolásnál. De ez csak akkor fedheti a valóságot, ha sorjáznak a sikerek. Amiről szó sem volt!

A rossz start fél kudarc. Ezt ugyan ritkán szokták leírni, mert annyira magától értetődő, de itt, ebben a szövegkörnyezetben tökéletesen megállja a helyét. Bukdácsolva, botladozva lépkedett az együttes, az első hat fordulóban csupán kettő pontra futotta a csapat erejéből. Mivel pedig a 9.-től a 12. játéknapig megint négy pontmentes játék következett, hát Palkovics József edzőnek is mennie kellett.

Utána Weiszbart József vette át az irányítást. De ismét négy „ruha” következett, összességében pedig sorban 8 olyan fellépés követte egymást, aminek a hozadéka 0, azaz nulla pont volt. Gyengébb idegzetű játékosok ilyenkor fejezik be a sportágat, a nézők meg más szórakozás után néznek. Végül, nem szabályosan váltakozva, de 6 siker és 5 vereség követte egymás. Mindez a végelszámolásnál a 13., szerencsétlennek tartott helyezésre volt elegendő. De persze egy felvilágosult alakulatnál nem hisznek az emberek a babonákban.

Azért akadtak részsikerek is. Ilyen volt, amikor a 25. fordulóban a Gödre „beleszaladt” egy hetesbe. A Szentlőrinc 4-et vihetett haza a zsákban. A Felsőszentmárton elleni 6-2-ről meg annyit, hogy minden sorozatban akadhatnak nagy kisiklások. Néha a Barcelona is kikap.

Az egyéni mutatókat böngészve megállapítható, hogy a legtöbbször Schweitzer Norbert játszott a csapatban a maga 28 meccsével a 32-ből. Igaz, akadt eset, amikor kezdett, de lecserélték, máskor pedig beállt; mégis, összességében vezeti az évi listát. Utána Neidhardt Zoltán, Máté Zsolt, Zámbó József, valamint Rendek László következett, 27–27 strigulával.

A házi gólkirályi trónra 8 találattal Szepesi Zoltán, illetve Ángyán Norbert léphetett volna fel, de nem volt ilyen szék. Amiről így lemaradt Lauer Norbert, valamint Máté Zsolt, a saját 7–7 góljával. Minden más meg könnyen felejthető!

Pucz Péter

1 hozzászólás

  1. Zoli szerint:

    A sok verség miatt már egyre kevesebb néző volt a meccseken.
    Az érdeklődést azzal próbálták fenntartani, hogy az iskolából hozott hangfalakat rákötötték egy magnóra, amire csatlakoztattak egy mikrofont, és a meccsek előtt bemondták a kezdőket a meccs közben a cseréket és a gólszerzőket. Viszont átlagban 100 nézőnél több nem nagyon akart összejönni.

Szólj hozzá a bejegyzéshez!