Klubtörténet 13. rész

2006–2007: Csodás diadalmenet, bajnoki címmel

 

Ez volt azon év, illetve kettő félév, amit még talán az unokáiknak is mesélni fognak a játékosok, meg a sportvezetők. Mert a Kozármisleny SE bajnoki címet ünnepelhetett az NB III Dráva-csoportjában. Méghozzá úgy, hogy Udvardi Zoltán együttese a zárónapon a nagy riválist, a Szentlőrincet verte, egy csodálatos hangulatú, egyben örökemlékű csatában, 2-0-ra. Aminek eredményeként az NB II Nyugati csoportjába jutott a klub. Oda, amiről régebben csak az újságok sportrovatában olvashattak. Nagy bravúrnak számított a cselekedet, ez vitán felüli.

Nincs az a Chelsea, se Liverpool, se Manchester United, ahol ne fogadnák el, miszerint félévente csupán kétszer szenvedne vereséget az együttesük. Ezt a bravúrt vitte véghez a Kozármisleny. Mert a 2006-os őszön idegenben a Bóly, meg a Nagyatád ellen nem jutott pont a gárdának. Tavasszal a Komló tudott nyerni ’Miselenyben (mondjuk 0-4-lett a vége), meg Marcaliban verték a kék-fehéreket. De a többi felért egy nagy meneteléssel. Akkora nem volt, mint a kínai kulturális forradalom idején feljegyzett, de ahhoz fogható mindenképpen, ha egy kissé elfogultak vagyunk.

A vége meg maga a megvalósult gyönyörnek tűnt. Egy jó meccsen, sok-sok néző szeme láttára, a nagy vetélytárs legyűrése. A 2-0 után tényleg kezdődhetett egy varázsaltos ünneplés. Csak azért nem frenetikus, mert ez egy magyar nyelvű oldal.

A bajnokság kissé hiányos volt, így csupán 26 fordulót rendeztek meg. Aminek során szinte végig a pályán volt Antal Sándor kapuvédő. Csupán egyszer cserélték le a remek portást. Negyedszáz játéklehetősége adódott Éles Andrásnak, illetve Kanizsai Péternek. A 24 fellépéssel a legszorgosabbak közé tartozott Hergenrőder Tamás, Müller Kornél, no meg Farkas Máté is. A 23-as mutató jutott Lauer Norbertnek, meg Kutyáncsánin Jevremnek, velük sem lehetett elégedetlen egyetlen rajongó sem. De rosszat senki sem nyújtott, ha mégis tud valaki ilyet, kérjük, felejtse el gyorsan!

Ötvenöt gólon osztozhattak meg a fiúk. A legtöbb ölelés Lauer Norbertnek jutott, tucatnyi esetben rohanhattak hozzá a társak. Kettővel lemaradva követte őt Kanizsai Péter. A legnagyobb egy számjegyű értékig, magyarul 9-ig menetelt Hergenrőder Tamás, meg Müller Kornél. Mögöttük nagy volt a lemaradás, de hogy Fellai József ne panaszkodhasson, hát említsük meg 3 találatát. A két öngólt viszont ne feszegessük, elég bajuk volt vele az ellenfelek embereinek.

A Kozármisleny tehát – történelmet írva – feljebb léphetett, méghozzá a honi labdarúgás második vonalába. Amire még a rosszmájúak sem mondhatnak kritikát, ha már nem ihattak a sikerre, létfontosságú szervük hibájából!

Pucz Péter

A korábbi bejegyezéseket is tartalmazó klubtörténeti leírás a Klub/Klubtörténet menüpontok alatt, IDE KATTINTVA közvetlenül is elérhetőek.

Szólj hozzá a bejegyzéshez!