bama.hu – Jól döntött, hogy váltott Sólyom Csaba

K. Mayer András tollából a tegnapi Dunántúli Naplóban megjelent cikket szeretnénk megosztani olvasóinkkal.

A dobogós helyezés már szinte biztos, sőt, az ezüstérem sem elérhetetlen a Kozármisleny labdarúgócsapatának, amely jelenleg két ponttal megelőzi a harmadik Gyirmótot. A mislenyiek utóbbi három bajnokijukon nem kaptak gólt, Sólyom Csaba tehát jó teljesítményt nyújt.

– A kiváló szereplésben önnek is nagy szerepe van: az utóbbi három bajnokin nem kapott gólt, sőt, a tavaszi tizenegy mérkőzésen is mindössze hétszer jártak túl az eszén.

– Ez igaz, de egy rekordtól még elég messze vagyok – mondta Sólyom Csaba, aki tavaly nyáron a PMFC-től érkezett a Kozármislenyhez. – A három kapott gól nélküli mérkőzés még nem olyan sok, de nagyon jó érzés, hogy így összeállt a csapatunk. A teljesítményemben nagy szerepe van a másik kapusunknak, Helesfay Donátnak, valamint a kapusedzőnek, Volcsányi Csabának. Minden segítséget megadnak nekem.

– Azért is figyelemre méltó, hogy ilyen kevés gólt kap a csapata, mert nem éppen a világ legrutinosabb védelme mögött áll.

– Tulajdonképpen nem nagyon voltam még ilyen helyzetben, hogy nálam fiatalabbak a védők. Most én vagyok az, aki irányít hátul, élvezem ezt a szerepet. Jó érzés, ha tudok segíteni.

– Hallgatnak önre?

– Mivel én vagyok a csapatkapitány, kénytelenek… De a viccet félretéve, persze, megfogadják, amit mondok.

– És hogy ízlik, hogy folyamatosan a gólvonalon áll? Mindig is erre vágyott!

– Ez nagyszerű! Ezért váltottam a múlt nyáron, s beigazolódott a döntésem helyessége: a PMFC-ben most sem jutnék szóhoz.

– Itt viszont élvezi Márton Gábor bizalmát. Úgy tűnik, a szakvezető nagyon megtalálta a közös hangot a játékosokkal, különben nem itt tartanának.

– Én már régóta ismerem, hiszen korábban egy csapatban játszottunk. Nyugodtan leírhatja, amit mondok, mert ha kell, szembe is dicsérem: jó úton halad afelé, hogy ugyanolyan kiváló edző legyen, amilyen játékos volt.

– Na, akkor árulja el, mit tud Márton Gábor?!

– Ért a játékosok nyelvén. Játékospárti. Tudja, mikor mit kell mondani, mikor kell dicsérni, és mikor kell keményebbnek lenni.

– És milyen szakmai téren?

– Az edzések változatosak, rengeteg játék van, nagyon élvezzük. És ami fontos: nem taktikázzuk agyon magunkat! Megvan a játékunk, amit bárki ellen felvállalunk, legyen szó az MTK-ról, vagy éppen a Budaörsről.

– Azt is felvállalják, hogy szinte amatőrök a másodosztályban. Majdnem mindenki munka mellett futballozik. Úgy tűnik, így is lehet sikereket elérni.

– Számomra ezt csak így lehet. Tulajdonképpen félprofi vagyok, két állásom van, de ez éppen belefér az időmbe. Sokat dolgozom, de a két munka megfér egymás mellett. Napi két edzést tartok a PMFC utánpótlásánál a kapusoknak, délelőtt az idősebbeknek, délután a fiatalabbaknak, aztán megyek edzésre Mislenybe. De kérdezte már, hogy miért vagyunk ilyen sikeresek?

– Nem. De ha gondolja: miért ilyen sikeresek?

– A közösség miatt! A fiatalok és az idősebbek is motiváltak, s ha nem megy a játék, mi akkor is megdöglünk a győzelemért. Ez a kulcs!

– Sajnos egy házzal arrébb ez nem így van. Pedig Önöket nem is a pénz motiválhatja. Akkor mégis mi?

– A fiatalabbakat az, hogy tovább tudjanak lépni, meg tudják magukat mutatni, aminek köszönhetően esetleg el tudnak majd igazolni. Mi, idősebbek pedig példát akarunk mutatni.

– Nem mellesleg szeretnek is futballozni, igaz?

– Így van, anélkül nem megy!

– Négy fordulóval a vége előtt a második helyen állnak. Megbeszélték, hogy most már az ezüstérem a cél?

– Nem. A dobogót céloztuk meg, de persze evés közben jön meg az étvágy. Most másodikak vagyunk a tabellán, s nagyon jó lenne itt maradni a bajnokság végéig!

Forrás: http://www.bama.hu/baranya/sport/jol-dontott-hogy-valtott-solyom-csaba-441474

 

Szólj hozzá a bejegyzéshez!