A vezetőedző NB III-as évértékelése

Németh Zsolttal a Kozármisleny FC NB III-ban ezüstérmet szerző vezetőedzőjével beszélgettünk a 2014/2015-ös évről.

Tavasszal a Kozármisleny lett a bajnok, de még így sem sikerült ledolgozni az őszi 5 pontos hátrányt. Siker vagy csalódás az ezüstérem? Hogy élted meg te mint vezetőedző a 2. helyet?

Nem szeretném sem sikernek sem kudarcnak megélni az eredményt, mert felemás érzéseim vannak, hiszen csak 2 ponttal maradtunk le a bajnoki címről. Amikor tavaly nyáron elkezdtük a felkészülést, és elkezdtük a csapatot építeni, akkor nagyon sok fiatal játékossal vágtunk neki az NB III-nak. Sok olyan játékos volt a keretünkben, akik korábban felnőtt bajnokságban nem vagy csak nagyon keveset szerepeltek (Imrő, Reitz, Valkovics, Várda, Domonkos, Szabó M., Gajág, Szabó P., Szívós, Erdős, Molnár P.).

Mi volt a csapattal szemben megfogalmazott célkitűzés?

A tulajdonossal közösen azt a célt tűztük ki, hogy az 1-5. helyek valamelyikén végezzünk. Azt gondolom, hogy a céloknak teljesen megfeleltünk, sőt véleményem szerint túl is szárnyaltuk, amikor ősszel a 2. helyen zártunk 5 pontos hátrányban a listavezető Vác mögött és 3 pontos előnnyel a 3. helyezett Dabas előtt. Azt gondolom, hogy ez mindenképpen jó teljesítménynek nevezhető. Nehéz volt a kezdés, mert a fiataloknak hozzá kellett szokni a felnőtt bajnoksághoz. Nehéz dolgunk volt nekünk a stábnak, hogy megértessük a fiatal játékosokkal, hogy ez már nem utánpótlás bajnokság. Egy – két hullámvölgy ugyan volt, de a srácok helytálltak, megérezték, hogy miről szól a felnőtt futball és többször is jó teljesítménnyel rukkoltak elő.

A sikeres őszt követte egy téli átigazolási időszak és a felkészülés. Ezt milyennek értékeled?

A szezon végén leültünk a tulajdonossal, értékeltük a helyzetet és elhatároztuk, hogy megerősítjük csapatot, az 5 pont nem olyan nagy hátrány, hogy ne volna érdemes megpróbálni ledolgozni a különbséget. Egy remek téli felkészülést tudhattunk magunk mögött, sőt Lantos, Kovács T., Kirchner, Schmidt, Kocsis, Beke személyében jól sikerültek az erősítéseink is. Az új játékosok gyorsan beilleszkedtek a csapatba, és a felkészülési meccseken tapasztalhattuk, hogy ezek a rutinos labdarúgók erősítést jelentenek, sorra nyertük az edzőmeccseket. Utólag kijelenthető, hogy nemcsak jól, de túlságosan is jól sikerült a felkészülésünk. Megvertük az NB I-es PMFC-t, Horvátországban is sikeresek voltunk, majd az utolsó felkészülési mérkőzésen az NB II-es listavezető Vasas otthonában 3-0-ra tudtunk nyerni.

Majd elkezdődött a bajnokság, rögtön egy váratlan eredménnyel, de a bajnokság egy 11 meccses veretlenségi szériával zárult.

A Vasas elleni nem várt siker túlságosan is magabiztossá tette a csapatot, a játékosokat, mert elhittük hogy jók vagyunk. Ezek után jött a hideg zuhany Maglódon. Volt egy olyan 10 percünk a mérkőzésen, amit egyik edzőkollégámnak sem szeretnék kívánni, amit akkor ott átéltünk a stábbal. Talán a játékosok is a saját bőrükön tanulták meg, hogy senki ellen sem lehet biztosra menni. Ezt követően ugyan megingott az önbizalmunk és az Orosháza elleni mérkőzés első félidejében ez látszott is a játékunkon, aztán a 2 . félidőben beindultak a játékosok és rúgtunk 6 gólt. Dunaharasztiban is végigtámadtuk a mérkőzést de egy egyéni hibából gólt kaptunk. Egyet rúgtak kapura, amiből gólt is kaptunk, azzal 1-1-re végződött a találkozó. Az egyéni hibától függetlenül (ami benne van a játékban) úgy gondolom, hogy ez egy csapatjáték, egymás hibáit ki kellett volna javítani és átlendíteni a csapatot a holtponton. A SZEOL elleni hazai vereség nagyon fájó volt, mert nem szerettük volna elveszíteni a hazai pályás veretlenségünket. Ezt követően leültünk a játékosokkal a stábbal, átbeszéltük az eseményeket, rendeztük sorainkat. Átérezte mindenki céljaink fontosságát és jött egy 11 mérkőzésből álló sorozat, ahol mindenki maximálisan állt a mérkőzésekhez, 9 győzelem mellett 2 döntetlent értünk el. Fáj, hogy Szentlőrincen nem tudtunk nyerni, és az is, hogy Dabason végig egykapuztunk, mégis csak döntetlennel utazhattunk haza. Ha csak az a mérkőzés megvan, akkor mi nyerjük a bajnokságot, mert mi lőttük a legtöbb gólt és mi kaptuk a legkevesebbet és pontegyenlőség esetén így megelőztük volna a Vácot. A szezon végére nagyon összeálltunk, ha kicsit hosszabb a bajnokság, akkor minden valószínűség szerintem mi nyertük volna meg, mert a Vác ekkor már nem volt meggyőző. A bajnokság végére igazi CSAPATTÁ váltunk, összekovácsolódott a társaság, mind a pályán, mind az öltözőben. Ahogy azt a  tulajdonos is elmondta egy korábbi nyilatkozatában, a bajnokság végére a mi csapatunk volt a legjobb, ezt bizonyítja az is, hogy az utolsó 11 mérkőzésen veretlenek maradtunk, arról nem is beszélve, hogy hazai mérkőzéseinken többször is kiütéses győzelmeket arattunk. Másrészt a mérkőzéseinket amikor megnyertünk, mi jellemzően magabiztosan nyertük meg. A későbbi bajnok Vác pedig többször is a 90. perc után szerzett győztes gólt vagy éppen mentettek értékes pontot. Márpedig ehhez már szerencse is kell.

Mennyire dolgozhattatok nyugodt körülmények között, gondolok itt az anyagiakra, a klub stabilitására?

Nagy segítség volt a szakmai munkában az a háttér, amit Feleki Attila tulajdonos biztosított számunkra. Kevés helyen mondhatják el, hogy a klubnak nincs tartozása. Mi mindig időben megkaptuk a pénzünket, amit utólag is köszönünk! Nagyon örülnénk ha a város is végre mellénk állna és magáénak érezné a labdarúgó csapatot, mert az egyértelműen látszik, hogy a tulajdonos erőn felül teljesít és egy ilyen sikeres együttest jó volna együtt tartani, amihez elkélne a város támogatása is.

Jelenleg egy bizonytalan helyzetben vagyunk, hiszen a héten kezdődik a felkészülés és még mindig nem tudjuk, hogy melyik osztályban indulhat a csapat? Hogy lehet így tervezni, készülni?

Sajnos továbbra sem tudjuk, hogy melyik osztályban indulhatunk, de bízunk az MLSZ számunkra pozitív döntésében, hogy minket fognak felkérni az NB II-es szereplésre. Addig természetesen van egy bizonytalanság, de sajnos ezt a döntést meg kell várnunk, utána talán egy kicsit tisztábban látunk már. A felkészülésünk ettől függetlenül június 24-én, szerdán 18:00-kor kezdődik.

Hajrá Kozármisleny!

 

 

4 hozzászólás

  1. Mislenyszurker szerint:

    Gratulálok a Csapatnak az ezüstéremhez!

    Bár én ezt Zsolttal ellentétben kudarcként éltem meg!

    Azt gondolom, hogy kb 6-8 ponttal kellett volna ezt a bajnokságot megnyernünk!
    Bölcske -3 pont
    Maglód -3 pont Szentlőrinc -2 pont és Szeol -3 pont. Ezek azok a meccsek, amik nyerhetők lettek volna. Szerintem ezek a meccsek a mentális felkészítés nagyon komoly hiányosságaira mutatnak rá. A Vác megtette nekünk azt a szívességet, hogy kb. 3-5 -ször átvehettük volna a tabellán a vezetést! Egyszer sem sikerült. Azaz az igazi “tét” győzelmeket nem tudtuk behúzni!
    Ez pedig komoly edzői baki! Ezt leszámítva tényleg nem volt rossz! Csak a bajnokság ment el! Most pedig nem kellene az MLSZ-re várni….

  2. tommer szerint:

    Nem értek egyet Msilenyszurkerrel. Nagyon sarkított a véleménye. Egyrészt minden meccset nem lehet megnyerni, még ha vannak kötelező győzelmek is. A Maglód fáj leginkább mindenkinek. A SZEOl a tavasz második legjobb csapat lett, azért szerencséjük is volt Mislenyben. A Vác is ugyanúgy botlott egyszerűbb meccseket ahol meg mi nyertünk. Pl. Gyula vagy Szekszárd ahol igenis komoly mentális erőről tett tanubizonyságot a csapat. CSak ezeket természetesnek vesszük pedig nem az.
    Sőt a Videoton otthonában kiharcolt győzelem is nagy siker. Az is nagy mentális erő, és azokon a mecsceken is Zsolti készítette fel a csapatot. Vagy ott a Vác, egy igazi rangadón csapatmunkával sikerült győzni! Pedig ha valami az “tét” volt. Persze ha valaki csalódott és negatívnak akarja látni a 2. helyet, úgyis annak fogja és keresi a hibákat.
    Én azt gondolom, hogy szép eredmény a 2. hely. Az ősznek köszönhető (és annak a csikócsapatnak), hogy tavasszal maradt esély és volt egyáltalán miről beszélni az utolsó fordulóig…
    Én gratulálok Zsoltinak a munkájához!!! Jól dolgozott szerintem! Köcsi ne foglalkozz az ilyen hozzászólásokkal. Rosszakarók mindig lesznek.

  3. Christiano szerint:

    Én is gratulálok a csapatnak. Egy nagyon tapasztalt öreg róka által irányított Váccal végig partiban voltunk.
    Sajnos tényleg elmentek olyam meccsek amikre nem számítottunk.
    Viszont egyetértek tommerrel hogy hoztunk olyanokat amiket a Vác elbukott, illetve nagyon komoly mentális erő kellett behúzni.
    A pályán sajnos nem sikerült elérni az álmainkat, de ha ezért elkezdjük az amúgy kitűnő szereplésünket cinikusan kritizálni az senkinek nem használ, és nem is reális.  
    Bízzunk az mlsz-ben hogy valóban az eddig kommunikált felfelé áramlást kívánják segíteni és megkapjuk az esélyt az NBII-re. Ha mégsem így leszz attól még nem kevésbé fényes az elmúlt év. Nyilván mindenki bajnoki címet szeretne ünnepelni, de azzal a véleménnyel hogy “kb 6-8 ponttal kellett volna ezt a bajnokságot megnyernünk” nem tudok egyetérteni. Csak 1-el kellett volna, de nem sikerül és ebben az edző mellett a játékosok is pontosan ugyanúgy részesek. A magam részéről ismét csak gratulálni tudok a csapatnak, és kívánom hogy jövőre is legyen egyáltalán kinek szurkolnunk!

  4. Mislenyszurker szerint:

    Nem gondolom, hogy rosszindulatú lettem volna, vagy cinikusan kritizáltam volan ezt az eredményt.
    Lehet csűrni csavarni, de nézzetek utána! A 16-19. fordulókig, kétszer vehettük volna át a vezetést, valamint a 27. fordulóban. 
    Az őszi szezont nem néztem, meg, de ott is volt legalább két lehetőségünk.
    Ahhoz, hogy egy csapat bajnokságot nyerjen, majd minden meccsér meg KELL hogy nyerje. Ha jól emlékszem, Zsolti is nyilatkozta a maglódi vereség után, hogy több botlás nem fér bele. Éppen ezért, ha ezt Ő is tudta, tartom edzői hibának, hogy a lehetőségekkel nem tudtunk élni! És ez, tetszik v. nem a mentális felkészítés hiányossága. Én azért hangsúlyozom, mert a következő szezon sokkal sokkal nehezebb lesz. Ennyi hiba egyszerűen nem fog beleférni. Kaposvár ,Pécs, Siófok. Ezekből egy is elég, de még valószínűbb, hogy kettőt kapunk. 
    Amúgy sok sikert a következő szezonra.

Szólj hozzá a bejegyzéshez!